Na beleraktam az FFXIII-ba vagy 7-8 órát, hátööö...
Nem játszhatatlan, de mihelyst vége azonnal eladom.
Folyamatosan azt várom, hogy történjen már benne valami izgalmas.
A harc újításairól annyit, hogy gyorsabb lett, de ez a paradigma váltós dolog semmi, csak a régi rendszer kicicomázása.
A potion/gyógyítás helyett nyom az ember egy Peace and wart (vagy egyéb medices kombinációt), attack helyett meg olyat, amiben commando van.
A stagger meg nem más, minthogy a limiteket átrakták karakter sebződésről szörny sebződésre.
Elsőre tényleg újszerűnek tűnt, de miután kitapasztaltam már nem az.
A terep meg többnyire kiábrándító.
Először függőfolyosók, azután templomfolyosók, aztán földre zuhant folyosók, később megint két sziklaperem közé épített folyosók.
Egy volt, ami kurva jó, amikor a felkorbácsolt vízű, majd kristállyá vált tavon kellett sétálni.
Az is folyosó, de az érthető módon az és még gyönyörű is, nem úgy, mint a többi éjszakai terep.
ffxiii - a megfejtés
2010.03.20. 15:11 antaru:P
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://player2.blog.hu/api/trackback/id/tr914771959
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
