Illene kezdésként a könyvről beszélni, de azon kívül, hogy a bemutatón a kezemben tarthattam pár pillanatig, sokat nem tudok még róla. Jelenleg valahol az egyik családtagom szekrényében lapul, csomagolópapírban. Tudom, hogy ez lesz az egyik ajándékom.
A rendezvény maga felemás volt. Gigantikus, bő egy órás késéssel indult, a helyszín pedig nagyon szűkösnek bizonyult, nem mellesleg egy időben került lebonyolításra a Microsoft által megtartott Buda vs Pest Halo eseménnyel. A termek egyikében valódi múltidézés történt, 25 évet fiatalodtam, amikor meghallottam a Wizard of Wor zenéjét és úgy tűnt, még sosem láttam ennyire élénk színben, ennyire éles képminőséggel azt a játékot, amely valahol életem első öt játéka közt foglal helyet és olyan komoly mértékben meghatározta a jövőmet, hogy most is erről írok.
A könyvet promotálandó kerekasztal beszélgetés folyt, melynek vendégei igazi legendák voltak (Bear, CoVboy, Mr. Chaos, Del, Martin, Shy) akik sokat nem mondtak, de egyes kérdésekkel, felmerült témákkal kapcsolatban már a hallgatásuk is beszédes volt.
Nem kaptunk sokat, az öregek nem álltak neki részletesen feltárni a magyar játéklappiac helyzetét, hogy aztán valamiféle gyógyírrel szolgálhassanak annak kisebb-nagyobb problémáira, de fontos esemény volt, ami hullámokat gerjesztett az interneten.
Nem mentesek ezek az utózöngék az indulatoktól, hogyan is lehetnének, biztos vagyok benne, hogy legtöbbünk számára a videojáték örökké tartó szerelmi kapcsolat. Az meg olyan, mint a háború.
S annak ellenére, hogy elgurult pár gyógyszer (az enyém simán) és nem szövődött sok új barátság, hiszem, hogy van pozitív hozománya ezeknek a civódásoknak.
Az, hogy végre felkavarodik kicsit az állóvíz és a csontvázak mellett komoly témák, dilemmák is felszínre kerülnek. Ami azért fontos, mert egy efféle esemény reakcióit nem hétköznapi platform fanboyok írják és olvassák, hanem azok is, akiktől a magyar játéksajtó jelene és jövője függ.
Ott vannak álnéven az online és offline lapok főszerkesztői, szerkesztői, forgalmazással, kiadással foglalkozók, de marketingemberek is.
Utálhatják egymást, utálhatnak engem, de a játékot mind szeretik és most jó alkalmuk van visszaemlékezni arra, hogy annak idején miért is kezdtek el komolyabban foglalkozni a hobbijukkal és milyen céljaik vannak még ezen a területen.
Több ilyen eseményre lenne szükség.
Itt vetheted magad a felkavart állóvízbe: IDDQD - CoVboy véleménye a játéklappiacról
