Telitalálat: "Az, hogy megy valaki tankkal vagy géppisztollyal a zombik közt olyan, mint egy kombájnos aratójáték, nem túlélő horror." :))) Az ilyen aranyköpésekért érdemes játékokról beszélgetni.

"Oké, megint én vagyok a nyavalygós" - Ez már lassan olyan lesz, mint a cigányozás. Akinek nem akarunk tudomást venni a véleményéről, azt lerasszistázzuk, onnantól meg el van intézve a dolog. Lehet körberöhögni, lehet rá közösen sarat dobálni, kitiltani, betiltani és így tovább. Meg lehet utána behipnotizálni magunkat arra, hogy minden úgy szép és jó, ahogyan van, és persze problémák sincsenek. Amúgy elég aljas dolog beskatulyázni valakit csak azért, hogy azzal megsemmisítsük a véleményét...

"Inkább kellene lélegzetet visszafojtva bújkálni egy-egy iszonyatos szörny elől, mint szuperkommandósként szitává lőni őket." Amnesia The Dark Descent : http://www.amnesiagame.com/#main A szörny elől csak a sötétben lehet elbújni. De ha túl sokat vagy sötétben, megőrülhetsz.

Igen, én is pontosan az Amnesiát akartam ajánlani, ha ez az irányvonal nem tetszik. Igazából horrorabb bármelyik eddigi Residentnél, persze el kell fogadni hozzá, hogy nincs benne igazi harc. Isteni cucc.

Köszi, ez akkor fel is került a listára. A King's Bounty-t már úgyis kiismertem és leálltam vele, jöhet valami új.

A következő Resi olyan lesz, hogy Zombival kell futni a kommandósok elől..:D

Én meg nem mondom, hogy mit kéne végre végigvinned horror kategóriában... már mondtam elégszer ;)

Nagyon érik az írásom a "bezzeg"-generációról. Szerintem utoljára a RE4-nél volt helye a "bezzeg"-nek. Ami akkor elindult, az ide torkollott, de ezt a békát már 7 éve (8?) illett volna lenyelni.

"Szerintem utoljára a RE4-nél volt helye a "bezzeg"-nek." Ez alatt mit értesz? Azt, hogy akkor még lehetett mondani, hogy "Bezzeg a Resi 2, az mennyivel jobb volt", mert a Resi4 volt a következő generációnak szánt játékok közül az első? Én nem bezzegeztem ott. Imádom a Resi 4-et.

A RE4 volt a vízválasztó - ott mindenki kidühönghette magát, hogy ez már inkább akciójáték, mintsem horror, nincsenek fejtörők, nem survival horror, nem nehéz, nem félelmetes, csak névben Resi, stbstb. Ez volt hét évvel és egy generációval (!) ezelőtt. Zsinórban a 3. ilyen résznél ez már nem adja. Pláne úgy, hogy egy összevágott theatrical trailert láttunk, hasonlóan inkább akcióra fókuszáló gameplayt bemutatva: http://www.youtube.com/watch?v=dE8qrSNogLo

A Resi 4 tele volt horrorral. Pont jó volt benne az arány. Az 5-ből nem emlékszem másra, csak hogy lőttük Ghz-val 10 órán át az ellent. 7 év ide vagy oda, az emberek és én is addig fogunk bezzegezni, amíg élünk vagy amíg nem kapunk olyan játékot, amilyet akarunk. Nincs ebben semmi földöntúli.

Bezzeg az én időmben még nem volt faszbuk és nem tudtak hülyét csinálni magukból az emberek. :D Zseniális ez a kép. http://kepgep.hu/2012/01/20/main/faszbuk.jpg Bezzeg az én időmben a vámpírok még vért szívtak, nem faszt. :D http://www.youtube.com/watch?v=6gu7jsgjUM0

Akkor örökké bezzegezni fogsz, mert olyan játékot gyanítom, nem nagyon fognak már készíteni asztali gépre.:)

Hát lehet, hogy nem. :D Ezért sem tervezem egyelőre a következő generációba való beszállást. Sőt, a 360-at már el is adnám, csak nincs akkora értéke, hogy megérje (még a dagi verzió, 60gigával). De azért bezzegezni fogok, mert kötelességemnek érzem.:) Azt már most látom, hogy a Legend of Grimrock esetlegesen szar is lesz, akkor is sok mindent ütni fog az idei kínálatban. Emiatt veszek majd zsínórmentes egeret újra. :)

Az alapján amit a trailer mutatott nekem valamelyest bejött. Persze az ilyen fedezékrendszeres ökörségen mosolyogtam, de ha valamennyire hozza a Resi 4 hangulatát, akkor az nekem elég. Több, jobb úgysem lesz, ezt már minden jövőbeli címnél borítékolom magamnak, max jól szórakozok, egyszer végig viszem, de emlékezni nem fogok belőle semmire jóformán. (nem szórakozni akarok, bele akarok merülni a játékba fenékig) Egyébként nálam az összképet leginkább Chris rontja el, hihetetlen milyen unszimpatikus figurát csináltak az 5. részben belőle. Most a Saint Row 3-al játszok, hihetetlen mennyire összekapott a fősztori/küldetések, jóformán nem is tudom minek ölöm vele az időmet.

Hát az íjászkodás nem az én asztalom. :) Azt hiszem sikerült beleszeretnem a Skyrim leghasználhatatlanabb kombinációjába, vagyis varázsolgatok, de emelett két kezes kardokkal gizdáskodom. Nem tudom miért nem lehetett úgy megcsinálni, hogy gyorsabban lehessen váltani a kettő közt. Mondjuk leszúrja az ember a kardot és már nyomja is a dupla villámokat. Esetleg egyenesen a kardon keresztül. Aztán az is lehet, hogy csak kontrollerrel ilyen a játék. :D Azt sem látom még át benne, hogy a lopakodást hogyan befolyásolja a páncél. Megcsinálhatnák azt is, hogy ha az ember fel van pakolva, akkor ne az utolsó kilónál történjen meg az, hogy elfelejt futni, hanem a leterheltségtől függően változzon a max sebessége. (jut eszembe, az amalurban is össze-vissza lehet gurulgatni, remélem, hogy ez egy lemezpáncélos figurára már nem lesz igaz) És a többi és a többi....:) De lényeg a lényeg: nagyon sok minden nem világos a szabályokkal, paraméter módosítókkal kapcsolatban, pedig az rpg-k egyik vonzereje pont ez lenne. :D

A változás így vagy úgy, de jelen van. Nem egyszerű belegondolnom, elvégre én kimaradtam a sorozatból. Éppen ezért nem formálhatok teljes értékű véleményt a hatodik részről. Valóban nem túlélő-horrornak tűnik, de lehet igényes akciójáték. Persze, ha egyáltalán elfogadható a hasonlat, ezt úgy is meg lehet élni, hogy a HL3-ban nem Gordon Freeman a főszereplő.

Nekem 60 dobozos (amiből bő 20 méregdrága CE kiadás) és 30 promo játékom van csak a PS3-ra. Azt meg, hogy más konzolokra mit gyűjtöttem össze, inkább nem írom le :) Asszem megvan a jogalapom arra, hogy néha bezzegezzek a jelenlegi kínálat kapcsán. De Antarunak is megvan, és sok más embernek is, aki megfelelően alá tudja támasztani a véleményét. Mert nem a bezzeg a fontos, hanem, hogy hogyan jut el az ember odáig. Aki pedig csak a felszínt kapargatja, annak első blikkre nyilván az új Resi is ugyanolyan, mint a 4, vagy az 5. Itt koránt sem arról van szó, hogy a trailer hogyan lett felépítve, hanem hogy a benne szereplő tartalom alapján mire lehet számítani. Erről pedig lehet beszélgetni, sőt: érdemes, hisz a Capcom is ezért készítette az előzetest. Nem értem, miért kell állandóan minden vitatémát elterelni arra a pontra, ahol a partner véleménye megszüntethető. Lehet egyetérteni, meg lehet nem egyetérteni. De a nem egyetértésnek nem az a módja, hogy beskatulyázzuk (esetleg megszégyenítjük) a vitapartnert és onnantól nem számít a véleménye (régi 576 fórumos/indexes beidegződések). Érveket kell felsorakoztatni! Az agyatlan bólogatás csak a lusták és valóban agyatlanok körében menő. És, hogy bezzegezzek egy jót: Bezzeg a Resident Evil 4 akkora előrelépés volt game design terén a sorozat életében, amihez sem előtte, sem utána nem tudott felérni/felzárkózni. Merészebb, újítóbb és átgondoltabb volt, mint a 2-3 és a Code Veronica együttvéve, az 5 meg egyenesen a korai prototípusának tűnt. Akkoriban pont azért nem volt semmi jogalap a bezzegezésre, mert egy megkopni látszó kezelőfelületnek a legfájóbb pontjait plasztikázták vele. A Code Veronicával szemben már felismerték, hogy egy realtime 3D térben le lehet hozni a főhős válla mögé a kamerát. Így a puszta haladás is élvezetesebb lett, ami magával vonta a célzás finomodását is. Ebből kiindulva változtatták meg a játékelemek többségét. A kevés, helyben totyogó zombi könnyű préda lett volna, lecserélték hát őket okosabb, gyorsabban haladóakra és a számukat is jócskán megnövelték. A filmes beállítások okozta "vajh' mi van a sarok mögött" suspense így valóban eltűnt, felváltotta viszont a helyét egyfajta pánik, ami a minket mindenhová követő ellenségek folytán jött elő. Valódi feszültséget keltett a játék. Az invertory a gyorsabb haladás érdekében átalakult space management minijátékká. Már nem feltétlenül az volt a fontos, hogy mit veszünk fel, hanem hogy azt hogyan helyezzük el magunknál. Az elődökkel ellentétben pont a tárgyak felvételére, és nem azok lerakására ösztönözte a játékost. Ergo megszűnt a szűkös tárgylistával járó folyamatos és fölösleges stressz és átvette a helyét egy olyan problémamegoldás, ami önmagában hordozta a sikerélményt. És amitől az egész Resident Evil 4 szenzációs volt, hogy ezekhez az újításokhoz hangolták be a játék összes többi elemét. Azért sem értem, miért kell egyből ujjongani annak, hogy a hatodik részben már menet közben is lehet lőni. A négyes ezen hiánya egyáltalán nem volt a hibája, mert a designerek ennek teljes tudatában alakították ki a feladatokat, az ellenségeket, a pályákat - egyszóval a gameplayt. Aki tudja, hogy mi az a játék, az azzal is tisztában van, hogy egy játéknak szabályai vannak. Ha menet közben nem lehet lőni az ugyanúgy egy játékszabály, mint az, hogy mennyi tárgyat vihet magával a főhős, vagy hogy mennyit sebez a puskája. Éppen azért volt logikus előrelépés a negyedik rész, mert nem feltétlen a korábbiakra jellemző játékszabályok módszeres kigyomlálására törekedett. Hasonló példa a Vanquish is, ami a mozgási képességek közt fennállós erős kontrasztra építi fel a játékmenetét - ahhoz hangolták be az ellenfelek viselkedését, a pályák felépítését és az elvégzendő feladatok/kihívások jellegét is. Kiváló ellenpélda a Twin Snakes, ami nem azért szar játék, mert egy eszement japán rendező felturbózta a közjátékait, hanem azért, mert a Sons of Liberty játékszabályait beleerőltették az első rész más szabályokra felkészített játékvilágába. Az MGS2 szűk folyosóihoz jól passzolt a saját szemszögű célzás, az MGS nagy nyitott tereihez, a helikopter-leszállóhoz, a tank-hangárhoz viszont egyenesen cheat-ként hatott - hogy a többi MGS2 feature-ről ne is beszéljünk. Ami miatt a Resi 6 előzetese láttán nem szoptam le magam a gyönyörűségtől: Antaruhoz hasonlóan azt láttam, hogy az aktuális trendeknek behódolva nem a korábbi designt fejlesztik tovább (mert a 4 fejlesztés volt és _nem_ váltás, az 5 meg inkább visszafejlesztés), hanem csak a kifogásolt dolgokat cserélik le a közízlésnek megfelelőre. Ami ezáltal még kiadhat egy jó játékot, sőt egy kerek játékot is, csak éppen kevés marad abból, amit egy Resident Eviltől megszokhattunk és amit tovább kellene vinnie. De ha a megfelelési kényszer mindennél fontosabb, akkor persze megértem, hogy nincs mit továbbvinnie.

@Kaszman: Nem minden esetben érzem egyértelműen meghatározhatónak, hogy mi az evolúciós változtatás és mi a meredek (gyakran helytelen) váltás. Az általad hozott példák alapján például a tárgylista átalakítása sok minden volt, de az eredeti törvényszerű továbbfejlesztése aligha, hiszen kihatással volt rengeteg dologra, amit onnantól kezdve pont máshogy kellett csinálni, mint a negyedik rész előtt. A menet közben lövést - most függetlenül attól, hogy divatos vagy sem - én olyan váltásnak érzem, mint amikor a tankirányítás helyét átvette a mostani mozgás, simán ki lehet belőle jól jönni megfelelő level designnal és AI-val, szerencsés esetben akár a múlt szemenköpése nélkül is. Maximálisan egyetértünk abban, hogy igazából nem is ez, sokkal inkább az számít, hogy a játék a saját maga által gyurmázott keretek közé mennyire képes harmonikusan beilleszteni az elemeit - jellegzetesen azok szoktak ezen elbukni, akik minden aktuális, trendi feature-t bele akarnak tuszkolni olyan keretek közé, amelyekbe ezek nem igazán férnek be. Mint amikor az egyéves kisgyerek a kocka alakú elemet próbálja betuszkolni a hengerre alakú lyukba :).

@Kaszman: Az objektívkodás ölte ki belőletek jelen generáció legminimálisabb élvezetét is. Minden minimálisan is művelt játékos tisztában van vele, hogy objektíve eltolódtak az arányok a tartalomról a prezentálható, széles rétegek által befogadható szórakozás felé. Igen, objektíve, generációkon átívelő standardeket figyelembe véve a 8 pont lenne a felső határ, amit talán egy bughalmazként kiadott kirándulós játék, a Skyrim kaphatna meg konzolon. Amin egyszerűen ti nem tudjátok keresztülverekedni magatokat, az egy lassan 7 év alatt kialakult trendekkel rendelkező piac sajátosságai. Sokkal nagyobbat változott a piac az X360 megjelenése óta, mint amennyit a c64 és a PlayStation 2 között. A generációkon átívelő értékelősdi és pöcsrázás már egyszerűen értelmét vesztette. Mindig, mindenhol objektívkodni már olyan, mint Trianon után sírni: rég volt, ami akkor volt, már nem jön vissza, ideje lenne alkalmazkodni. És igen, a magam részéről már lassan nem tudok komolyan venni olyan aspektust, ami ilyen alapon akar objektív lenni, mert az egyszerűen nem veszi figyelembe, mi történik körülötte. Unom az "ez már nem Resi, nem FF"-vonalat. Nem azért, mert nem érdekelnek az érvek, hanem mert ÉN IS tisztában vagyok az okokkal, csak 100x-ra már kurva unalmas. Adott egy piac, amin BELÜL érdekelne már egy értekezés olyantól, aki FELISMERTE a változásokat, és nem folyamatosan savanyú tejes szájjal játszik.

Emlékszem, még a generáció elején mennyiszer le lettem hurrogva/hülyézve/arrogánsozva, amikor leírtam, nincs értelme új gépet vennem, mert csak a prezentáció javult, tartalmilag degenerációról beszélhetünk. Nem ujjongtam a Lost Odyssey-ért, mert semmit nem tesz hozzá a generációs JRPG trendekhez, nem fostam össze magam az MGS4-től, ami nem is játék, de még filmként is erős közepes. Emlékszem, amikor a Crisis Core-t szídtam, hogy egy railshooter JRPG-wannabe egy fos konzolon, pont Antaru hűtött le azzal, hogy őt ezek nem érdeklik, inkább játszik vele, csak ez a fontos. :) Változnak az idők.:)

Ez nem igaz. 100-adjára sem. A savanyúságot kikérem magamnak. :D Martin óta ezt kapom, teljesen alaptalanul. Vannak ebben a generációban dolgok, amiket élvezünk. Persze nem azok a játékok, amik leginkább jellemzik a generációt, de nem is csak letöltős minijátékok. Emellett az alkalmazkodás az olyan - és ezzel nyilván tisztában vagy -, hogy nem írhatod elő az embereknek. Emlékeim szerint ugyanezzel a "vegyük észre és fogadjuk el" dologgal álltál elő az FFXIII után is. Azzal, hogy megváltozott a világ, az új generáció játékosainek ez az elvárása. Aztán látod mi lett a vége. Nem két ember volt túl konzervatív, hanem nagyon sok, ami miatt a Square kezdett el alkalmazkodni a XIII-2 összerakásánál. Egy kis csatát ott már meg is nyert a "bezzeg"... De egyébként mit tudna leírni valaki, aki felismerte a változásokat és el is fogadta azokat? A két nézet egyáltalán összeegyeztethető? Aki látott már Half-Life-ot az valószínűleg csak egyszer fogja leszopni magát az Unchartedtől, nem? Nem azért vagyunk, hogy alkalmazkodjunk és bólogassunk a kiadók döntéseihez, esetenként hülyeségeihez, hanem azért hogy előre tekintsünk.

Ja, ha valamit kitörölhetnék a múltamból, az a Crisis Core teszt. :) De végül is nem tagadom le: akkor még merőben másképp gondolkodtam (vagy inkább nem gondolkodtam játékok véleményezése közben). Nem tudok már visszatérni abba a boldog, tudatlan állapotba.

Ha pedig láttad ezt a degradációs folyamatot, akkor logikusan az kellett volna legyen a következő fokozat, hogy elveszted az érdeklődésedet az ilyen játékfilmek iránt. Ez meg is történt. De hogy sikerült mégis visszacsalogatniuk a végén, azt nem tudom.

Azt is leírtam már, úgy, hogy szeretem a videojátékokat, és felismertem a saját "degenerációmat" is gamer téren. Hozzábutultam a piachoz, na.:) Az a baj amúgy, hogy a skatulyázás a másik oldalról is működik: rendre "igénytelen közönség"-nek van bélyegezve az, aki nem írja le, hogy az adott játék objektíve miért rossz, netán még élvezi is. Valahol a bezzegezés és a MW3 multi között lesz az igazság.:)

Hogy lehet egy piacról azt BELÜLRŐL szemlélve értékeni? Minek? Az előretekintés is olyan, hogy két jövőkép van (mondjuk egy-egy játékzsánernél), az amit a kiadó kitalál (mondjuk piacképességi okokból), meg egy, amit én elvárok, aki mindig jobbat akar, ugyanazon a vonalon maradva. Ergó jobb Resident Evilt, mint az előzőek, de úgy, hogy nem megy át Gears of Warba. Ez nyilván két véglet. Ami közt nem nekem kell egyensúlyoznom, hanem a kiadónak. Ha én lemorzsolódom a vásárlói bázisból az nem feltétlenül katasztrófa nekik, ha sokan lemorzsolódnak, az az. De alkalmazkodniuk nekik kell valamihez, nem nekem. Ennyiről szól az egész.

De te sem előre tekintesz, hanem állandóan hátra. Aki előre tekint, az felismeri a tendenciát, és arra tesz javaslatot, hogy azon BELÜL mi lenne a jó irány. Nem utopisztikus vágyálmokat állít cölöpként a kritika tengerébe.

Épp ellenkezőleg. Aki kívülről (felülről) felismeri a tendenciát, de hibás irányúnak találja, az tud csak javaslatot tenni arra, hogy merre is kéne elforgatni a kormányt. Analógia: Látom, hogy egyre csökevényesedik a jrpg. Tudom, hogy ezen a grafikai szinten nem lehet FFVII világot csinálni. A lehetséges irány az lenne, ha megtanulnának kicsit kevesebb hajat és riszát tenni a játékba és akkor a fontosabb dolgokra koncentrálnának erőforrást. A kormány elforgatásához viszont milyen eszközei vannak az embernek? Kifejezi nemtetszését. Nem fizet a nem tetsző játékért. Felrobbantja a SE székházat. Illetve írhatna feltáró, objektív és előremutató (javaslattal szolgáló) cikkeket. De ez már nem a játékos, hanem a média. Ami pedig olyan, amilyen, hol olyan, hol ilyen, de főleg olyan. :D

Na de ez az: én nem vérrel-verejtékkel, majd porba hullva akarok kormányt huzogatni, hanem játszani, mert ez a hobbim.

Mármint egyszerre akarsz kormányozni és szórakozni? Ha jól szórakozol, akkor elvileg jó az irány, nem? Bár még mindig azt mondom, hogy kormányt csak az tekergethet, aki ott áll mellette. De persze lehet hagyni is a dolgot a fenébe és majd kiforrja magát a seb azzal, hogy mindenki ugyanolyan játékokat kezd el csinálni és csak 5-10 marad sikeres. (Ez a vér és verejték egyébként ragályos téveszme, a véleménykülönbségre mindenképpen magyarázatot adni kívánók agyszüleménye. :D)

Nem, én a magam részéről videojáték téren meguntam az érvekkel alátámasztott szembehugyozást. Vér és verejték alatt azt értettem csak, hogy rendületlenül leírod te is az érveidet, de hát mégiscsak megjelent a FFXIII-2...:D

De nem megvolt a hatása? Persze nem magamra gondolok, hanem a világszinten és detektálható hisztire. Rögtön bekerült a város a játékba, meg levették a limittert a szintlépésről. Az már a Square bénasága megint, hogy a következményekkel nem nagyon számoltak és most túl könnyű a harc. Nem tartom vér és verejték munkának, hogy azzal foglakozom (mondjuk úgy törődöm), ami a hobbim. Persze nem is kapok érte tesztpéldányt meg plecsniket. :D Max eltanácsolnak a woodstock hangulatú oldalak látogatásától.

Az okfejtést azért untam meg, mert nincs rá közönség. Az alkalmi trollkodás(nak vélt görbe tükör) meg pont jó, amikor szar munkát kapok, mint most.:D