Az elmúlt 40 év filmtermésén végigtekintve viccesnek tűnhet, de a ‘90-es évforduló környéki és az abban az időben még létező cy-fi kategória kiborgjai, vagy embernek tűnő robotjai közt arányaiban sok a bőrkabátos. Persze nem más az oka ennek, mint az, hogy erősnek vagy félelmetesnek kívánták bemutatni őket, a kor keményfiúi pedig szegecselt bőrdzsekit viseltek, motoron ültek és kemény zenét hallgattak. A korábbi sci-fi alkotásokhoz hasonlítva is jól láthatóvá vált az öltözködési kontraszt: a Logan futása, a Star Trek után a frizurák és öltözékek átváltoztak futurisztikus bénából, kőkemény punkba.
Az apokaliptikus, nukleáris háború utáni, kiber-metál-punk világok eltűntek a mozivásznakról, mintha tényleg elolvasztotta volna őket a savas eső, csakúgy, mint izmos, de Oscar-ra sosem jelölt szereplőik.
Lesz-e még reneszánsza a gyilkos, humanoid robotok történetének vagy ahogy a Michael Keaton féle Denevérember óta a szuperhősöknek sem kell túl izmosnak lennie, a kiborgoknak sem kell már többé Dolph Lundgren szintjére emelkedni?
Egy jó rendező csodát tudna tenni velük, hisz’ Dolphie is imádni való volt klasszikus “-Csupa fül vagyok...” mondatával a Tökéletes Katonában, Hollywood akciósztárjai viszont kihalni látszanak.
Hiányoznak a bőrdzsekis kiborgok, egyre jobban. Velük együtt egyre jobban hiányoznak az akkoriban mellettük/velük rendre feltűnt, szexi nők.
Step back Kirsten Dunst, Katie Holmes! Hozzátok vissza az olyan szépségeket a vászonra, amilyen az (egyébként nem túl jó, de a tévében tegnap vetített) Amerikai Kiborg-ban megismert Nicole Hansen, szőke hajával, valós idomaival és érzéki szájával!
Remény? Kicsi, kevés, halovány. Ha sápadt, álmos, kisugárzás nélküli nők viszik be Pókembert a málnásba, ha már Dawson havernői próbálnak versenyre kelni egy Wonder Woman féle, amazon bombázó szerepéért, akkor mire számíthat a klasszikusokon felnőtt sf-akciófilmek rajongója?
Egy-két színészileg is tehetséges pankrátor adottságaival és egy Neill Blomkamp-hoz hasonló low budget zseni munkájával talán még várna kibernetikus orgazmus a moziban. Nélkülük viszont nem marad más, mint az a néhány animációs film, képregény és videojáték, ami a stílushoz még mindig hű maradt.
Shock to the system.
