Megtisztelő, hogy tetszik és még bejegyzés is született róla. Köszönöm :)

Ha lenne időm ilyen programokkal bíbelődni, akkor csinálnék még egyet, amiben a modern játékvilág visszásságai vannak kifigurázva, mint a folyamatos hintek, a bejelentés bejelentéséig tartó visszaszámlálók, a fórum és acsi játékkal szembeni előtérbe helyezése, stb.:) Dreampage miatt meg nem kell aggódni, mondjon bárki bármit. :) Mindig is azon a véleményen voltam, hogy inkább kára származik abból, hogy protekció alatt áll (emlékszem olyan esetre, hogy valaki beszólt neki jogosan, aztán kapott pár nap kényszerpihenőt). Lényeg, hogy egy vak vagy fogyatékos társaságában sem szabad úgy viselkedni, mintha tudomást sem vennénk a "hibáiról". Dreampage nem fogyatékos, de szembe kell néznie bizonyos "hibáival" és tanulni azokból. Legyen szó akár egy piti Sexy Xbox videóról. Az a videó nem jó. Sőt, nevetségesen rossz. Most csináljon mindneki úgy, mintha díjazandóan jó lenne? Ugyanez a helyzet a reklámember szerepével. El kell fogadnia azt, hogy ezek a vádak nem alaptalanul érnek valakit, aki juttatást kap azért, hogy valamit népszerűsít. A legjobb, amit tehet, hogy kiáll és azt mondja, igen, tényleg szar volt a videó, illetve emós viselkedés helyett golyókat növeszt végre és kiáll az igazáért, ha van neki; vagy felkészül a reakciókra egy "gyertek vegyetek ostoba kinect játékokat ezen a linken" bejegyzés után. Nem ismerem őt, csak tippelek amikor azt mondom, hogy kurvára el kellene kezdenie rendesen munkába járni és konfrontálódni. Lábjegyzet: oldernnél is azt várom már, hogy bekerüljön egyszer egy gyárba vagy egyéb valós hierarchiába. :D Bár valószínűleg ez hiú ábránd, mert így is megél és még a street fighter összes részét is meg tudja venni. :)

Minő leplezetlen rosszindulat. :) A játék nekem nagyon tetszett, különösen mivel évek óta vártam hasonló darabokra (két Moondragon játék között) és még működik is ... tömör gyönyör.

Rosszindulat?Beképzelten fog hangzani, de közelebb érzem az ilyen fricskát a nevelői jellegű pofonhoz. :D Bár a mai ultralib világban már lassan börtönbe is kerülhetek ezért...:D

egyébként jobb lett volna a "játék", ha sikerül valahogy kihagyni a fotókat. ha ilyen kis spritefigurás/grafikás szinten vannak megcsinálva a ciki jelenetek, az sokkal befogadhatóbb. :)

Saját vonatkozásban kicsit idejétmúltnak éreztem az utalást, valami arrogáns faszkalapos poén jobban ütött volna:D De természetesen így is megtisztelő a virtuális énnek. Antaru, neked olyan RPG Makeres játék kéne, amiben van világtérkép, nem?:))

Nem feltétlenül. :) Még mindig az egyik kedvenc rpg-m a 3 karakteres, csővilágú Dragon Quarter (amit senki sem ismer az ismerőseim közül). Ebben a játékban logikus volt az, hogy nem kell mindenfelé mászkálni. Nem a világ megmentése volt a cél, hanem kijutni a föld alatti világból. Na és még azt is érdekessé tudták tenni, hogy ha ugyanazt a helyet többször járatták be az emberrel. Hibátlan csővilágú rpg volt, ami a legtöbbeknél ránézésre elbukott az art miatt. Én valóban szeretem a világtérképet, vagy inkább a világ megismerhetőségét és az ezzel járó pozitívumokat, de nem tartom kihagyhatatlan elemnek. Az FFXIII linearitását sem az adta (csak), hogy egyenes volt a térkép, hanem az, hogy nem volt semmiféle szabadságérzet az előrehaladást tekintve. Nem voltak mellékvágányok, nem mehettem balra jobb helyett, nem lehetett a limit fölé fejlődni, s azzal elérni egyébként elérhetetlen dolgokat.

Jajj, neee, FFXIII!:D

Gondoltam ezért jöttél a világtérképpel, hogy újra szóba hozzam. :D

Egyébként, ha már világtérkép... A jrpg egyik legfelemelőbb pillanata az, amikor az embert végre kib@sszák a világtérképre és ott megszólal a zene. http://www.youtube.com/watch?v=NLxRO1gcdiI&feature=related http://www.youtube.com/watch?v=qFs8-qGaoHU http://www.youtube.com/watch?v=rTyfz7n1QWk Bár ezt már szajkóztam eleget, ha nincsenek települések és oka azok ismételt meglétogatásának egy jtpg-ben, akkor a zene sem fog megmaradni az ember szívében.

Hehe, pont két napja, a nagy FF XIII-2 viták kapcsán gondoltam nagyjából ugyanerre, azaz a legkirályabb jrpg élmények egyike mindenképpen az, amikor először kiraknak a térképre, azonnal rányomsz arra gombra, amire a világtérképet tették és körbenézel két percig: mekkora a bejárható terület, hol vannak lezárások, merre vannak a totálisan elérhetetlen területek, hol van gyanúsan kicsi sziget, amin valami fontos dolog fog történni, stb. Kliséhegyek, mégis imádom minden játékban ezt a pillanatot. Mármint mind az ötben, ami az elmúlt fél évtizedben jelent meg és tudja ezt produkálni :)

Igen, az az a pont, amit most nem tudok másképp megfogalmazni: ugyanaz, mint amikor a népmesében a parasztember legkisebb fiának kezébe nyomják a tarisznyát a hamubasült pogácsával (két potion és egy antidote) és útjára engedik egy olyan világba, amit még nem ismer. Hogy megmentse a világot és elvegye a király lányát. Gyakorlatilag ugyanarról az eseményről van szó és ezért szereti annyi ember.

De rég jártam itt, sajnos :S Tényleg jópofa kis game, bár nekem a poénok 40%-a nem jön át. Inkább csak wiigadóban tevékenykedek. De amit ismertem, azon szakadtam

"The Last Story is born from the same desire to reinvent the genre that both Final Fantasy 13 and Xenoblade Chronicles sprung from, but in sacrificing complexity to serve narrative, it seems that Sakaguchi has arrived at the same place as his former employers. It's a familiar mix of wonder and frustration, and it's eclipsed by Monolith's more intoxicating vision of the JRPG's future. The end result is a tale that's worth hearing out, but hard to hold dear." - Eurogamer Ez kb pont az amit te mondtál. :)

Tesztelhette volna az FF-eket is ez a fickó. :)