Ejj, de szépen megfogalmaztad azt, hogy a lustageci ötletgazda miatt állt a projekt :) * Lényeg a lényeg: a gondolatcsírában én is reménykedem! ;)

Az biztos, hogy legközelebb gyorsabban fog menni. :) Majd többször írok noszogató emaileket.

Projektmenedzser? :P

Áh, szokott lenne a gályákon az a dagadt maszkos. Nem a dobos, hanem a korbácsos. :D

Hogy témába(ne)vágjak: "yó lett acikk!!!!" :D A pontszámozás tényleg fölösleges, hiszen a legtöbb "teszt" csupán különvélemény. (Speciel ezért nem is szeretem ezeket az írásokat játékteszteknek hívni, mert az – legalábbis számomra – teljesen mást sugall; maga az eszközként használt technológiák "meghajtása", nem maga az érdemi tartalom ismertetése. Ha valaki, akkor a Digital Foundry teszteli a játékokat. ...erről is sokat lehetne beszélni :D)

Csak beleolvastam (kicsit túlmisztifikált egy viszonylag egyszerű témát), de ez a beszélgetés legalább annyira szubjektív véleményt mond a tesztelésről, mint amit ti kritizáltok. " Egy igazi videojáték-klasszikus ugyanúgy kortalan, ahogyan egy kiváló zenemű, festmény, vagy mozifilm is az. Nem függ a készítésekor alkalmazott és rendelkezésre álló technológia színvonalától, mert nem az adja valódi értékét." Egyrészt a zenék, filmek, festmények kortalan élvezetét egy lapra pakolni is merész dolog, de emellé bevágni a játékokat, az nem objektivitás, hanem Chio-papa effektus. Objektíve el lehet ismerni régi játékokat, élvezni egyre kevésbé. És nem azért, mert nem lennének "időtálló klasszikusok", hanem azért, amiért ti sem Szécsi Pálra zúztatok az iskolaudvaron.

Én nem csak beleolvastam, de elég homályos, amit írsz.:O) Nem tudom, hogy jön ide a "Chio-papa effektus", ami arra kellene utaljon, hogy szerintünk "régen minden jobb volt". Nincs ilyen szabály. Van eset, amikor ez megfigyelhető. (FF7 v. 13, de ha akarod összehasonlíthatom a Super Mario Brost és az Enslavedet is) Van olyan, amikor nem: Az első Pacmannél sokkal jobb a legújabb. (Bár még az első is mindig játszható és élvezhető). De hogy azért ne lehetne valamit élvezni, mert nem Szécsi Pálra zúztam suliban? Mi?? Szécsire tényleg nem, de sok mindenre, ami még születésem előtt készült. Lehet ez Hungária, Debussy, a Doors. Mikor készült az Űrodüsszeia? Rosemary gyeremeke? Rosszabb sorozat lenne a Twin Peaks ma, mint 20 éve? Ezeket ugyanúgy lehet élvezni ma is, mint akkor. Persze ha olyan dologról van szó, amit létrejöttekor is csak az akkori, pillanatnyi modernitása miatt lehetett élvezni az más kategória. . Nyilvánvaló, hogy egy FFV-öt a végefelé másodpercenként kezdődő random harcaival nem nagyon lehet ma élvezni. De az nem is nevezhető tartósan jó játéknak. Az akkori kínálatnak feltételezem, hogy az elején volt, de egy tesztelőnek észre kellett (volna) vennie már akkor is, hogy frusztráló a sok harc. . Amiről a beszélgetésben szó van leginkább, az az, hogy a játékokat lehet úgy "tesztelni", ahogy ma a legtöbb helyen teszik. Mindenféle gondolatmenet nélkül, megalapozatlanul, csak pillanatnyi élményekre, benyomásokra hagyatkozva. De lehet másképp is. Részben azzal, hogy játékként fontos elemei (interaktivitás, monotonitás-mentesség, megfelelő kihívás, feladat-jutalom balansz, stb.) hogy állnak; részben azzal, hogy a játékról leírtak (összefüggéseken keresztül bemutatott) ténymegállapítások, nem (pillanatnyi kedv, beállítottságtól függő és megmagyarázatlan) vélemények. Ez a két dolog a nyelvtanban is élesen elhatárolandó. Tényleírás vagy vélemény. Nem ugyanaz. Az előbbit elolvasva az olvasó dönthet, hogyan viszonyul a leírtakhoz. Utóbbinál az író (akár szándékolatlanul is) próbálja meg ezt eldönteni helyette. A lényeg, hogy előbbinél az értékelésig vezető folyamat látható, annak hitelességéről, pontosságáról lehet vitázni. Utóbbinál nem lehet. Ma az utóbbi történik, ezért tartunk ott - minden túlmisztifikálás nélkül - hogy a legtöbb játékteszt értéktelen. . Lehet ismertetőket is írni játékokról, meg reklámot. De ezeket illene eképpen nevezni. . Hivatásszerűen értékelni nem lehet úgy, hogy "nekem tetszett, 10 pont". Az vélemény, hogy a Ferrari szép autó. Az pedig tény, hogy lemérve a végsebessége eléri a 290km/h-t. Az előbbi alapján az olvasó csak remélheti, hogy neki is tetszik majd ha meglátja, utóbbinál viszont világos lehet számára, hogy elég gyors-e. . Egy efféle szemléletkülönbség az egyik mondandója az egésznek. . Ami nincs ráerőltetve senkire. Lehet ugyanúgy tovább írni a Fable III vagy FFXIII "teszteket". Nem lesz kisebb az oldalak látogatottsága ezektől és a játékok sem változnak meg. De nyitott szemmel figyelve ezeket az írásokat az jól látszik, hogy az olvasottságuk és megbízhatóságuk gyenge.

Még annyit, hogy a felvázolt módszer nem csak más, természetesen lehet ezt is rosszul, figyelmetlenül csinálni.

A FFVII is játszhatatlan manapság, pláne, ha HD-konzolhoz lévő berendezésen akarja nyomni valaki. Ez nem von le az értékéből semmit. A Halloweenen se fog beszarni senki, aki már a harmadik Paranormal Activity-t fogyasztja, és tizenéves. Ettől még klasszikus. Generáción belül kell értékelni, adott korban, adott terméket. Különben semmi sem lesz soha elég jó, mert mindig lehet találni valami a Jura-korból, ami köröket vert rá. Nincs olyan objektív pont, amit meg lehetne fogni. A grafika nyilván egyenes arányban fejlődik, a tartalom visszafelé, ettől nem lesz rosszabb hirtelen minden játék, mert mások a követelmények manapság. De ezt már ezerszer leírtam, tudom, nem egyezik ebben a véleményünk. A tesztelgetősdi amúgy is túl van lihegve, számomra legalább olyan haszontalan bármiféle játékteszt, mint egy filmkritika. Érdekesség lehet, iránymutató semmiképp, kinőttem abból, hogy meghatározó legyen, más szerint milyen egy játék. Abban sem tudok hinni, amikor valaki objektív dolgokról ír valamit (pl. rossz az irányítás), mert lehet, nekem nem az, de lehet, elfelejti kiemelni, hogy mocskosul fos a kamera, de milyen EPIKUS a játék (ld. az összes Shadow of the Colossus cikket).

Ezen tényleg átmentünk ezerszer. Oké, vannak a filmek. Elmondható, hogy annak, aki 30 éve nézi őket ugyanaz a klisé már nem üt be. Tény. De ettől nem az eredeti lesz rosszabb, hanem a fogyasztó igényei változtak meg. Szerintem ez tipikusan az a dilemma, mint amikor megkérdeznek valakit, hogy hány pontot adna az új tetris játékra. Kiváló játék, de lerágott csont. Az FFVII-et pedig nem lehet úgy értékelni, hogy nem a lejátszásához alkalmas környedzetben futtatjuk. 10/10-et kellett adni rá amikor megjelent? Ebben nem vagyok biztos. - "Különben semmi sem lesz soha elég jó, mert mindig lehet találni valami a Jura-korból, ami köröket vert rá." Szerintem ezt te misztifikálod túl. Van olyan, ami most is elég jó. De hogy a szokásos példánál maradjak: nem az FFXIII az. Nem azért, mert van nála jobb, régebbi játék, hanem azért mert unalmas és egyéb gondjai vannak. Persze tudom, hogy elég sok Chio-nagypapa szöveget nyomtam én is, amikor megjelent ez a játék, de amikor azt mondom rá, hogy unalmas, azt nem úgy teszem, hogy megszámolom a két játékban (ebben és egy régebbi részben) szereplő városok vagy minijátékok számát és összehasonlítom. A játék egyszerűen, önmagában üres: mert nem engedi a játékost dönteni semmiben. . Hogy erre lenne ma igény, ezért kapjon magas pontszámot? Akkor mi az a furcsa jelenség, hogy miután leülepedett (elmúlt a CG videók hatása) a játékosoknál és tesztelőknél, már másképp látják a játék "értékeit"? Miért kezd el magyarázkodni a Square, ahelyett, hogy veregetné a saját vállát a sokmilliós eladás után? . Ez az a dolog, amit a tesztelőnek már a legelején látnia kellett volna, hogy utólag ne kelljen mosakodni. Remélem tanultak belőle, akiknél ez előfordult. Mert nem azért írom most ezt ide, hogy őket baszogassam (akkor megkeresném őket saját otthonukban). . Minden FF rajongónak ajánlanám kipróbálásra az általam épp most játszott King's Bounty-t pc-n. Nem mondom, hogy tökéletes, de össze lehet vetni a kettőt tartalmi szempontból ég és föld a különbség. Bár harcrendszerében más más, mint egy FF, egyéb jellemző elemeiben épp ugyanolyan, mint azok voltak régebben. Gyakorlatilag egy hatalmas világtérképen és dungeonökben játszódik, rengeteg felfedezni való területtel, melyek egy részére való eljutáshoz erősödni, más részére eljutáshoz különleges járműveket kell szerezni. Durván lekoppintották a summonokat is. Ebben van tartalom = van mit csinálni, Változatos a tennivaló és ezek sorrendje nem kötött = nehezen fullad unalomba. De a legfontosabb: hogy a tartalom jellegében olyan-e, hogy a játékos döntését figyelembe veszi-e vagy sem. Ha így lenne, akkor a KB kiváló játék lenne. . Ehhez képest az FFXIII: Van benne tartalom = van mit csinálni. Nem változatos a tartalom és ezek végrehajtási sorrendje kötött = unalmas. A játékos döntésén semmi sem múlik = futószalag melletti munka az egész. Mi az a tartalom? Interaktív pillanatok. . Visszatérve a fő csapáshoz, te is azt írod, hogy szarok a tesztek. Nem tudod meg belőlük azt, aminek ismertetésére hivatottak. Persze én is fontos kérdésnek tartom, hogy egyáltalán van-e ma szükség rájuk. Szerintem van, csak nem abban a mára impotenssé vált formában, mint ami két generációval ezelőtt kialakult, amikor még sokat nyomott a latban a hír és ismertető helyett is ezeket olvasták az emberek. Én úgy gondolom, hogy így folytatni felesleges, változtatnia kellene valamit a tesztelői bagázsnak is a hozzáállásán. Vagy mehet tovább "mindenkinek lehet véleménye" mondattal való takarózás, ami nem vezet sehova.

itt ott kimaradt egy névelő vagy kötőszó, szorri.

Hehe, én most direkt szóba sem hoztam a FFXIII-at :D De ott van példának az Uncharted, ha régi kalandjátékokhoz (tps) mérjük, pl. Tomb Raider, egy 4-5 órás ostoba shooter, azonban mégsem az, és jelen generáción az egyik legjobb szórakozás, etc. Számomra a legtöbbet egy videoteszt mondja el, ott látom a gameplayt, ki lehet emelni és láthatóvá tenni a hibákat, a szöveges cucc meg mint mondtam, nem érdekel már amúgy se - vagy elszállós, érthetetlen bölcsészkirohanást futtat le valaki (Magyarországon Reiker és követői), vagy az elsős matekházinál is egyszerűbb, pontról pontra leíró jellegű bejegyzést (itthon ld. mindenki más).

BTW, a Square tényleg veregeti a vállát, pont nemrég nyilatkozta le az évenkénti akciódúsabb FF koncepcióját.

Ha az Uncharted nem csak a jelen generációs kínálatban, hanem számodra is az egyik legjobb szórakozás, akkor te egy boldog ember vagy. :D

Mindhárom Unchartedet végigjátszottam. Számomra annyira szórakoztatóak, mint a körzeti orvosnál a soromra várni. Egyszer sorra kerülök és utána hazamehetek végre, addig pedig nézhetem, ami körülöttem történik - sok befolyásom úgysincs rá. Az Uncharteddel mindössze az a baj, hogy játékosként akkor kerülök sorra benne, amikor kiveszem a lemezét a gépből és beteszek helyette valami mást. És ekkor érzem azt is, hogy hazaérkeztem.

Antaru, mondj kérlek EGY olyan játékot az Xbox360/PS3 (és ne a Wii-re kiadott Xenoblade-t), ami a te skáládon 10 pontos, hogy be tudjam lőni a beszélgetés fókuszpontját.:)

DoA Extreme Beach 2... :D Viccet félre... Ez érdekes kérdés, mert előre tudom, hogy javarészt nem AAA címek lesznek a befutóim. Nem mondom azt, hogy 10 pontosak mind, de nálam az élmezőny találomra ez: Fallout 3 Half-Life 2 (ennek befejezésével még tartrozom magamnak) és PixelJunk Shooter Pacman Champ Ed. DX Shatter Limbo . Amit szívesen idetennék: Outrun 2 HD, Resi 4 HD. . Melyekben bízom, hogy jók, de olyan hülye voltam eddig, hogy inkább a friss játékokat nyomtam ezek helyett: Apache, Vanquish . S amiről nem merek nyilatkozni, annyira nem próbáltam őket: Read Dead, Halo 3. . De muszáj 10 pontos legyen minden? A problémám nem az, hogy sok a 10 pontos, hanem az, hogy sok hulladék vagy csak oda nem való kerül a 8-10 tartományba.

Kotlottam kicsit a témán, és végülis: . (és innentől minden mondat elejéhez slash végéhez hozzá lehet olvasni, hogy “szerintem”) . 1) 2011-ben nincs túlzottan sok értelme a játékteszteknek – akkor sem, ha éppen a ti “idealizált” receptetek alapján írná őket valaki. A videótszteknek van értelme (és jövője), de az más sportág: sokkal tömörrebb, sokkal közvetlenebb. . 2) Egy játéktesztnek (btw: minden alkalommal köpök egyet) a legfőbb célja, hogy a pénzén üldögélő vásárlót útbaigazítsa. Egyetlen boolean válasznak kell megfogalmazódnia az olvasónak a legutolsó sor után: megéri-e ez nekem, y/n. Például, épp aktuális: 1 dolláros mobiljátékok. Lehetetlen ugyanolyan nézetből értékelni, mint egy 40+ dolláros beruházást. Lehet, hogy a *hasraüt* Cut The Rope “matematikailag” nem jobbszebbtöbb játék, mint a *hasraüt* Fallout 3 – de hétszentség, hogy én az előbbit bátrabban ajánlanám. . Amiről ti írtok, sokkal inkább egy tanulmány készítésének tűnik: mitől “genetikailag jó”, mitől működik egy játék. Kb. Digital Foundry megbaszta az Extra Creditset. Ez egy olyan dolog, ami a mainstreamet, mint a legnagyobb fogyasztót nem érdekli, engem meg csak talán. . De, hogy azért ne csak szardobáljak: tényleg kellene egy kevésbé szubjektív boilerplate, ami alapján értékelik az adott produkciót. Úgy legalább lehet, nem 8/10-et kapna a Sonic Generations és a Mario 3D Land is [és minden egyéb]. :o) (De tény, hogy az összhatást ilyen komplex dolgoknál nagyon nehéz egyes specek alapján kikalkulálni: TV-nél és mosogépeknél működik, hogy lebontjuk 10-15 specre, és azalapján döntünk – egy videojátéknál nem. (és hogy nagyon elvont legyek: pl. már egy okostelefonnál sem lehet kizárólag a szpekek után vásárolni)) . 3) A cikk végére vártam A Megoldást. Mármint, legalább körvonalaiban számítottam egy “AP stylebookra”, hogy szerintetek pontosan hogyan is nézne ki Egy Játékteszt. De merészebb álmaimban akár még egy konkrét kész játéktesztet is elolvastam volna a blogbejegyzés végére biggyesztve, hogy aztán a múzsa keblei közt perverzül brummoghassak. Ehelyett elhangoztt pár merészen tágas fogalom, hogy így-úgy-erre-ezekre lehetne-kéne-kellene rávilágítani, de ez inkább olyan volt, mint amikor egy kricsmi asztala fölött a cigifüstben mutogat egy amennyire bajszos, olyannyira nagy ötletekkel és megoldásokkal felfegyverkezett bácsi. . Végülis azt tudtam meg, amit már eddig is tudtam: a játéktesztek szarok, és csak reiker / hzx / tim rogers féle eltávolodott csapongásokat vagyok képes élvezettel olvasni, de ezutóbbi legyen az én problémám. . . . ui.: antaru! Ne nyúljak bele a blog sablonjába, hogy ne kelljen ezeket a kibaszott pontokat tenni a bekezdések közé? :D

uui.: több hatalmat a pixelasztalnak

"Amiről ti írtok, sokkal inkább egy tanulmány készítésének tűnik: mitől “genetikailag jó”, mitől működik egy játék." - Érdekes, hogy pont leírjuk, mennyire nem így gondoljuk. Erre részben a Pixelasztalon válaszoltam is bp-nek. * Amúgy való igaz, nem kínálunk sok megoldást, mert ez egy külön cikket is megérne, másrészt ahogy a blog nyitóbejegyzésében is írjuk, főként azt akarjuk elérni, hogy mások is elgondolkodjanak legalább egyszer azon, ami eldöntött tényként van kezelve. Nem kínálunk ultimate megoldásokat. Csak felvetjük és körbejárjuk a problémákat. Mert vannak. Még ha erősen túlmisztifikáljuk is őket ;)

@antaru: Érdekes ez a 10 pontos összeállítás. Én nyugodt szívvel a RDR-nek tudnám odaadni, akár szubjektív, akár objektív vagyok, másnak nem nagyon. Imádtam a Lost Odysseyt, Alan Waket, Kane and Lync 1-2-őt, Dead Spacet, Ninja Gaiden 2-őt, Gears of War 2-őt, de ezekben mind van annyi hiba, hogy simán nincs 10 pont egyik sem, valamelyik még 8 sem. Mégis számomra ezek a generáció "csúcsai". Témához meg nem szólok hozzá, párszor már leírtam mi a véleményem az itthoni és külföldi sajtóval, értékeléssel. Megvettem az októberi? EDGE-ét, szerintem első és utolsó volt, igényes meg minden, de tele két oldalas reklámmal, semmilyen, azaz tudálékos írásokkal, ráadásul 5 font volt. :D

@Red13: Na igen, én már jó rég leszámoltam a pontozással magam is. Ezek inkább azok a játékok, melyeket jónak tartok. De ez nem jelent semmit. Bármikor visszatérhet Venom és rámondhatja, hogy márpedig szerinte a Fallout egy fos.:) . Ami viszont a lényeg: hogy ha írnék ma este egy 10 pontos tesztet a Fallout 3-ról, abból kiderülne, hogy miért gondolom így. Megfogható dolgokon keresztül lenne levezetve, nem úgy, mint ahogy mondjuk - hogy most ne kezdjek el másokat bántani - saját magam tettem az Uncharted 1 esetében x éve. . Ujitso: Köszi! Küldök is egy mailt nemsokára. Persze ha megvan még a pixelstreames belépőd, akkor egyszerűen csak engedélyezem, hogy azzal szerkeszd. A Te sablonod amúgy, nem fogsz eltévedni benne. :))

Ez persze nem jelenti azt, hogy hibátlan lenne a teszt és minden igaz lenne, amit leírok. Sőt, biztos hibáznék. De nem akkorát, mint amikor csak a grafikai újdonság varázsától ittasan 9 és felet adtam Drake első kalandjára.

@Venom: Talán csak most kezdem el felfogni, hogy mit akarsz. Ha jól gondolom, akkor valójában arra gondolsz, hogy a játék egy élmény, s erre az élményre kell pontszámot adni, azt kell meghatározni, hogy a jelenlegi átlagjátékos számára mekkora ez az élmény és ennek ugyanúgy, sokszor pedig akár döntő része a pillanatnyi technológiai szint által nyújtott kiváló grafika vagy éppen trendi, jelenleg érdekes, nem unalmas karakterdizájn, stb.?

Részben igen. Mindig adott "kornak" tesztel az ember, mert 1-2 generáció már 10-15 éve volt. Trendek, koncepciók változtak, a videojátékban sokkal nehezebb egy objektív pontot találni, ami örök. Mondjátok, hogy ez a "tartalom" lenne. Pár generációval ezelőtt voltak olyan játékok, amik klasszikusok, de a tartalom - lecsupaszítva - az volt, hogy volt X lőszered meg Y egészségcsomagod a fokozatosan nehezedő játékban. De ez csak példa. Amit látunk, hogy fejlődik, az a grafika. Ez fogható. De a tartalmat egy folyamatosan változó összetételű felvásárlópiacnak hogy akarsz objektivizálni? Nem tudod felhozni zsinórmértéknek a régebbi programokat, mert más körülmények, más követelmények szülték azokat. Ha következetesen mindent objektivizálnánk, majdnem mindig azt tudnánk mondani, hogy "ez nem elég tartalmas, túl rövid, túl buta, túl egyszerű, túlságosan a vizualitásra épít", stb. De ezzel kit igazítottunk el a hozzánk hasonlóan "belsős" embereken kívül? És még azokat se igazán.

Értem. Ez felmerült a beszélgetésben is, a jözepe-vége felé. Szerintem itt kell tudni meghúznia a határvonalat a tesztelőnek. Ő, mint "belsős" vagy inkább, több, mint egyszerű játékos, meg kell értse a játék működését, értenie kell, hogy mi az értékes, interaktív tartalom a játékban. Majd ezután az olvasóközönség (előre is bocsánat) értelmi színvonalának megfelelő módon átadni ezt a tudást a cikkben. Ez a konvertálás már nem lehet nehéz munka. Találhat megfelelő hasonlatokat, példákat, amivel érthetővé teheti magát, de megamarad olvasmányos, könnyen felfogható. Mert a játékos végigjátszva a játékot szintén érezni fogja azt, hogy unta, vagy hogy valami baj volt vele. Nem valószínű, hogy levezetni le tudná, de az nem is az ő dolga. A játéktesztelőnek viszont illene 3 lépéssel az olvasó előtt lenni.

Ilyen "kifinomult" tesztelőt nem szív fel az ipar, mert "túlképzett". Én nem akarok pl. tudományos igényességgel írt teszteket olvasni, mert mindig csak a fél kézzel maszturbáló írót látom magam előtt. Egysíkú, manual-fordító emberekkel meg tele van a padlás. Amúgy meg megfestetted az az ideát, amit pl. az ideális uralkodóról filozófusok tömkelege; csak ilyen nincs, és adom, hogy nem is igazán van rá szükség. Amúgy meg ezen a generáción átívelő átlátás + annak lebutítása az olvasó felé témára: miért tud Roger Ebert a mai filmekről legalább akkora lelkesedéssel írni, mint 20-30 évvel ezelőtt, anélkül, hogy állandóan azt rágná, mi változott hátrányára?

DVM: Nagyon furcsának találom, hogy csak a "régen minden jobb volt" hozzáállást látod bele az írásunkba (vagy talán azt szeretnéd belelátni?), holott mi sem így állunk hozzá a játékokhoz. Klasszikusok voltak, vannak, lesznek. Én a mai játékokért is ugyanúgy tudok lelkesedni, mint a 20-30 évvel ezelőttiekért. Ahogyan Antaru és Tyler is. Mindannyian megtaláljuk manapság is a "tízpontos" játékainkat. (Ez persze idézőjeles, mert én nem szeretek se pontozni, se pontokon vitatkozni.) Maximum nem élvezünk el egy Unchartedtől. Amit mellesleg szerintem egyetlen tapasztalt tesztelőnek sem szabadna, de ez már az abszolút magánvéleményem ;)

Nem kell tökéletes legyen az a tesztelő. De ne legyen már sci-fi az, hogy lehet a játékokról korrektebb képet adni egy játéktesztben, mint ami most az átlag. Egyáltalán nem az. Sőt, azt mondom, hogy a legtöbbekben megvan erre a képesség. . És szó sincs tudományos igényességgel történő megírásról. Ezt a Roger akárkit eddig nem ismertem, de sajnos megnéztem képkeresőben. Lehet bármilyen oka, amit nem ismerek. Mondjuk kurva sok pénzért meghazudtolja magát, vagy egyszerűen földönkívüli. Vagy más. Nem ismerem.:D . De most ott tartunk, hogy a Prince of Persia lehet 9.5 pontos azzal a magyarázattal, hogy szép a grafika, van benne női mellékszereplő és mert egy gyönyörű mese. Utóbbi még csak nem is igaz. . Ezt nem lehet komolyan venni, ebből adódóan a játéktesztnek nincs értéke, amiből kifolyólag felesleges munka volt.

Hogyne, tömve van a padlás is jobbnál jobb játékokkal. Idén például volt Portal 2, Xenoblade Chronicles, Bangai-O HD: Missile Fury, Kirby's Epic Yarn, vagy Shadows of the Damned. Meg persze két Zelda: az Ocarina of Time 3D még mindig jó, a Skyward Sword pedig legalább akkora durranás, mint az elődje volt a maga idején. És ez csak a krémek krémje, a mezei "jó" játékokat meg se említettem. . (Különben is, nagyon keveset játszom önszántamból - ha évente akad fél tucat játék, amivel el tudok szórakozni, nekem az bőven elég. És legyek bármilyen válogatós, annyi mindig akad.)

"De a tartalmat egy folyamatosan változó összetételű felvásárlópiacnak hogy akarsz objektivizálni?" Ezt pont én kérdezhetném tőled. Én úgy, hogy az időtálló részek alapján ítélek. A terméket ítélem meg, nem a felvásárlópiacnak akarok tetszeni. (az egy másik szakma) A többi részéről úgyis döntenek ők a videók alapján.

A Portalt hogy hagyhattam ki...:|

Már három hete nem tudom befejezni az Arkham City írásom, mert nem érzem, hogy jó lenne. A Gears 3-ról is összepofáztam (bocsánat) 17.000 karaktert, de visszaolvasva a multiplayer szekciónál felvázoltam a módokat. Plusz kitértem az alapvető jellemzőikre, amiket mindenképp figyelembe kell venni, ha eredményes akar lenni a játékos. Tesztet írni bemutatás nélkül nem lehet. Vagy az író feltételezi, hogy az olvasó már ismeri a játékot videókból, előzetesekből, és nem tér ki arra, miről is szól, vagy milyen mellékküldetések vannak benne. A másik a pontozás kérdése. Nagy felelőség. Könnyű kiosztani a 8-10 pontot, ha tetszik a játék, de mi legyen a szempont? Nekem abszolút szimpatikus volt az Alan Wake, mert remek Twin Peaks atmoszférát varázsolt a képernyőre, de egyetlen elemet követett: zseblámpával leégetni a lényeket, majd lelőni őket. Vérszegény. Mégis végig élvezni tudtam a játékot. A saját céljához mérten kell megítélni egy játékot, nem lehet általános értékeket kerseni. A Portal 2 azért készült, hogy egy agyalós kalandon vezesse keresztül a játékost. Ha egyszer kivitted, nem mutat sok újdonságot, vagyis mondhatjuk, hogy szavatossága alacsony. A Fallout 3 a generáció legjobb szerepjátéka, technikailag mégis a béka segge alatt van. A Super Meat Boy-ban alig van dramaturgia, mégis a legkihívóbb, és legaddiktívabb 2D-s platformer. Előbb említett címek egyébként könnyen a legjobbak közé sorolhatók. Hirtelen csak a Half-Life 2 jut eszembe, amiről el tudom mondani, hogy kellően hosszú a műfajában, érdekfeszítő a történet, agyalni is kell benne, jól működik az akció. De mondjon valaki egyhibát (mert neki is van), ami miatt nem lesz ultimate videogame.

"Tesztet írni bemutatás nélkül nem lehet." Lehet, nem szokás. De nem kell nélküle írni, erről szó sincs. Én nem így választom szét a dolgot. Le lehet írni nyugodtan, hogy pillanatnyilag az U3 vagy a B3 a legszebb játék, vagy csak azt, hogy nagyon szép. . De ez alapján értékelve oda fogsz jutni, mint a PoP értékelődoboza: http://www.gamer365.hu/show-article.php?id=292&article . Alan Wake. TP atmoszféra és végig tudtad élvezni? Én is. Adhattam volna rá egy kiválót ezért? Persze. Csak aztán mi lesz, ha elém tesznek egy másik TP atmoszférájú játékot, ami kevésbé vérszegény? (Deadly Premonition)

Akkor rögtön rávágja valaki, hogy a DP pedig technikailag katasztrófa. Persze ott sokkal karizmatikusabb a főhős, és aki vevő rá, annak igazi ajándék a városka lakóival beszélgetni. Egyéni beállítottság kérdése, ki melyiket teszi előrébb.

Egyik sem sikerült kifogásolhatatlanra, ez biztos. És persze, hogy egyéni dolog. De a tesztelő nem tud mindenkinek tesztelni. Ha mondjuk az AW-t teszi előrébb, akkor neked kedvez, ha a DP-t, akkor nekem? Miért nem lehet azt csinálni, hogy az AW lagymatag játékmenetére odaad az ember egy közepest vagy egy gyenge jót? De leírja mellé, hogy remek Twin Peaks hangulatot áraszt, aki azt szereti, az így is nyugodtan vágjon bele? Nem hitelesebb ez, mint saját Twin Peaks rajongás miatt adni rá 8-9 pontot, hogy aztán a mezei túlélő horror rajongó csak nézzen, hogy hát ez meg mi? . Amiről szó van az, hogy a játékok a helyükön legyenek kezelve és az értékelés alapján tudhassa a játékos, hogy mire számíthat. Azt akarom megtudni egy cikkből, hogy a játék mit tud és mit nem, nem azt, hogy a tesztelő éppen rajongója-e valaminek vagy sem. Vagy hogy kis orgazmusa volt-e vagy nagy. Tudom, hogy még ha ma elkezdődne is ez, akkor is idő kellene ahhoz, hogy a játékos megszokja azt, hogy 8 pont alatt is van élet.

Vagy mint a Yakuza 3, ami egy tartalmilag csonkított, grafikailag HD-be húzott Yakuza 2 (kivéve az átvezetőket), mégse látni 8 pont alatti értékelést.

Ugyanezt gondolom én is. Szóval elbeszéltünk egymás mellett egy kicsit. A léyneg: a tesztelő ne az alapján pontozzon, hogy őt magát hogyan befolyásolta a játék, hanem mint játékost. Mindenféle komolyság nélkül, hogy be lehessen lőni a két programot: az Alan Wake legyen 6 pont, a Deadly Premonition pedig erős hetes.

Az előző komment az enyém, csak épp antarunak akartam címezni. :P

casper: Akkor félreértettelek, de legalább kiderült.:P

"Nem kínálunk ultimate megoldásokat. Csak felvetjük és körbejárjuk a problémákat. Mert vannak. " Kicsiny népünk sajátossága lehet, hogy maga a probléma végtelenül komótos megfogalmazása után már pont az érdemi részre nem marad szusz: a felvázolt nyűgök orvosolására és, azok tudatában valami avant-garde-ot ténylegesen letenni az asztalra. :o)

Nekem inkább úgy rémlik, hogy az elején még útkijelölés volt a cél, de a szöveg írása folyamán ez megváltozott. (lásd: a szöveg)

Egy játszott program kapcsán szerintem majd egy blogbejegyzésben reagálnék felvetett kérdésre. Nem kifejezetten válaszként vagy ellenvéleményként.

As you wish - öö.. most beugrott, hogy ezt a mondatot a Warcraftból tanultam, száz éve. Azt hiszem. :D

Mindenki ír és ír de mögötte, nincs mondani való, azaz nem egyszer voltak olyan tesztek, ami után WTF,OMG mi van ? ? felkiáltó jelek hadával álltam fel . Míg egy gamespot,ign,eurogame,gametrailers, edge tesztel sokkal jobban egyet tudtam értenimint egy magyar tesztelöeve l . Nem azért mert a magyar teszelöe olyan fos lenne(esetek többségébe igen),de valamiért a magyar tesztelö nem igazán tudja megértetni az olvasójával, ő hogy látja és miért adott a játékra az adott osztályzást . Egyben sajnos nálunk, még mindig mérvadóak a tesztek azaz pl egy edge-be sokkal több a cikk, érdekesség, mint nálunk ahol 3-4 lappal le is nyomták ezt a részt. Most ellehet azon gondolkozni, hogy most csak ennyire van igény a magyar konzol játékosok irányából, vagy esetleg többre is lenne, de ezt az újság vagy nem veszi észre, vagy észre veszi, de ő neki úgy jó minden, mert erre kellenének külön emberek, pénz az exkluzív bemutatók miatt vagy egyszerűen az olvasói visszajelzés miatt ,, mi mindent jól csinálunk" cím szóval, elintézik az ügyet. Igen, meg nem is azaz magyar játék társadalom nagy része ilyen, ő megnyugszik, ha a kedvenc játéka megkapta az adott pont, azzal már ne is fárassza senki miért kapott a kedvenc játéka annyit, míg a másik fele valami pluszt, akar pl japán import teszteket, jó írásokat, cikkeket stb . Őszintén szólva nehéz összehozni egy újságot, hogy mindenkinek jó legyen, de nem lehetetlen, de sajnos erre nincs meg a kellő hozzá állás, emberek akik ezt a utat végig járnák és valami kis kultúrát terjesztenének, hogy ez már nem hobbi ez már túl nőtt azon, jócskán ! Erre már egy egész ipar épült stb de mi még mindig ott tartunk, hogy ez hobbi vagy csak egyszerű szabadidős tevékenység .... Na ez a elszomorító - A felsorolt igénynek elsőnek fentről kellene elindulni egy folyamatnak, nem lentről, azaz belekel vágni aztán megnézni, hogy van erre tényleg igény , de nem a mostani palettából kell válogatni, hanem új arcok kellenek és olyan régi arcok, akik nem áztatták el magukat . A másik, most lehet azt mondani a új 576 KByte újságok milyen kulturált hirdetett, a konzol magazint még parasztbácsi is megérti, na ja ....... új 576 KByte: írt, de kinek ? konzol magazin : elavultál öcsém, 2011 írunk nem 2003-mat......